Miért a bizalom az alapja a fejlődésnek? Mi a következménye, ha csak „túlélek”? Hogyan lehet a kapcsolat a legfőbb gyógyír? Mikor, ha nem most? Feldmár András és Büky Dorottya tévelygőknek írott párbeszéde az életszakaszainkhoz kapcsolódó kríziseinkről.
A Feldmár Intézet munkatársa volt országgyűlési képviselő, kommunikációs tanácsadó, a nevéhez fűződik a MűvHáz program kidolgozása.
Az emberek az embertelenségtől lesznek jobbak. Ezen a meggyőződésen alapul a mostani büntetőpolitikai kurzus. Ezért tiltották ki a jogszerűbb és emberibb börtönviszonyokért tevékenykedő civileket a börtönökből, ezért számolták föl a börtönrádiót, ezért tiltották el a beszélőkön a közvetlen érintkezéstől, a puszitól, öleléstől a rabokat és párjaikat, gyerekeiket, és ezért nincs mese a börtönben. A balassagyarmati műintézményben hét éven át működött a Mesekör. Nagyidős nehézfiúk alkottak és adtak elő mesejátékokat gyerekeiknek, szeretteiknek és egymásnak a börtönkápolnában.
A 2013-ban egy Rákóczi úti hotelből kiugrott férfi családja szerint a rendőrség nem volt elég alapos, és nem kérdezte ki rendesen a helyszínen jelen lévő Feldmár Andrást és Büky Dorottyát sem. Arról sem tájékoztatták őket sokáig, hogy a férfi vérében kábítószer volt.
Aki börtönből szabadul, újjászületik – mondják. De egyáltalán nem könnyű ez az újjászületés. A benti szigorú rend után mindennap olyan döntéseket kell hozniuk a frissen szabadultaknak, amelyek nem térítik vissza őket a rossz útra. Két börtönviselt férfi, önkéntesek segítségével egy úgynevezett félutas házat hozott létre, amelyre támaszkodva talán sikerül visszailleszkedniük a társadalomba.
